Tegnap ismét egy Kondi elnevezésű órán voltam, de most az az edző tartotta, aki állítólag ott a legjobb. Használtunk step padot, súlyzót, rövid kötelet és hosszú kötelet. Jó kis bemelegítéssel kezdtük, majd combizom és karizmok kombinálva, különböző kitörésekkel. Csak egykilós súlyokat mertem bevállalni, de nem használtuk olyan sokat, úgyhogy kicsit kevésnek bizonyult. Aztán felvettük a lábszárunkra a rövid kötelet, és oldalra lépkedtünk vele, majd hasizom következett, hasprésekkel, majd popsi a hosszú kötéllel. Na hát az nagyon gyilkos volt: hajlított és nyújtott lábú lábemeléseket kellett csinálni úgy, hogy az egyik hurokba dugtuk a lábfejünket, rátérdeltünk a kötélre és úgy húztuk fel a lábat. Nehezebb volt, mint amikor lábsúllyal csinálom ezeket. A végén volt még egy kis hasizom meg női fekvőtámaszok, aztán alapos nyújtás.Összességében nekem ez az óra nem volt könnyű, de nem is okozott nagyon nagy nehézséget, mert a gyakorlatok kísértetiesen hasonlítottak a Réka-tornás gyakorlatokhoz. Az edző elmondott minden utasítást, hogy hogyan végezzük helyesen a dolgokat, de nagyon kellett figyelni, mert alig lehetett hallani, mert nem volt mikrofon (amit pl. egy másik edző használ) és hangos volt a zene. Viszont mindenkihez odament, akinek rossz volt a testtartása és megigazította. A stílusa viszont nem tetszett, kicsit erőszakosan ösztökélt minket, nálam pedig kedvességgel és biztatással többre lehet menni :) Úgy is mondhatnám, hogy az óra maga jó volt, de a hangulat nem. A zene sem volt az igazi.
Pici pihenés után volt még 20 perc ellipszis, 20 perc futás, és kipróbáltam azt a gépet is, ahol ülve lehet biciklizni (nem tudom a nevét) 15 percig, de szinte meg sem emelte a pulzusomat, inkább pihentető volt. Utána még volt jó kis fényterápiás szauna, így este tízre haza is értem :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése