Egy kicsit büszke vagyok magamra. Tegnap ugye nem tudtam elmenni tornázni, de helyette keményen megkínoztam magam :) Pedig nehezítő körülmények is voltak, mert nem tudtam otthon lenni, anyáéknál kellett lennem egész nap, de vittem cd-ket, hogy tornázzak. Végül RR Add önmagad 1. 40 perce volt, de utána még futottam is 40 percet, kb. 5300 m-t. Lehet, hogy azért, mert ezt a cd-t már régen tornáztam, de combgyilkosnak éreztem, DURVÁN!!! A futás viszont nagyon nagyon jól esett, úgy érzem, egyre jobban megy.
Ma pedig Jillian Michaels: No More Trouble Zones volt, ami kb. 50 perc. De csoda, hogy ezt is tudtam teljesíteni, mert a mai ágyemelésnél úgy meghúztam a derekam, hogy féltem, hogy ki kell hagynom a mai napot, de aztán este tízre sikerült összeszednem magam, most végeztem a tornával. Úgyhogy, bár az elmúlt két nap ellenem volt, mégis egész szép edzéseket hoztam össze :) Holnap pedig se derékfájás, se egyéb dolog nem állhat az utamba, én elmegyek arra a tornára :)
A tegnapi és mai evésem is egész jó volt. mindkét nap a szokásos reggeli: két szelet kenyér felvágottal és sajttal, majd délelőtt gyümölcs, ananász és őszibarack.
Tegnap ebédre a maradék gyümilevest ettem meg, meg egy icipici rakott karalábé maradt. Nasinak volt túró rúd meg kakaó, vacsira meg almás májat ettem.
Mai ebéd szintén almás máj volt, meg egy kis szelet túrós-joghurtos-erdei gyümölcsös süti, nasi délután kicsit sok volt, mert megettem egy ízes levelet meg egy pizzás csigát (persze update), vacsira meg mentünk párom nagyszüleihez, ott volt hajdina natúr husival, de alig bírtam enni belőle, fele megmaradt, viszont ettem túrógombócot lekvárral (és minden cukormentes volt, mert már megfertőztem a párom húgát is, és ha mi megyünk, minden cukor nélkül készül a lányoknak, cukrosan a fiúknak).
Összességében egész jó volt a két nap, mert végre ettem gyümölcsöt is, amire múlt héten rá sem bírtam nézni, viszont most meg folyton azt kívánom.
Az is eszembe jutott ma, hogy számomra a mindennapi mozgás már olyan, mint a drog. Lelkiismeret-furdalásom van, ha nem tornázom, meg rosszul is érzem magam, jövök-megyek a lakásban. De néha nagyon nehéz rávenni magam, viszont utána olyan jó, hogy nem is értem, előtte mi tartott vissza :) Szerintem teljesen rá lehet szokni :) Az ember mindig többet és többet akar :) Én már függő vagyok :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése